Az előzőt egyébként azért írtam le, mert ugyanabban a táborban közösen vittük vele egy adott napon a konyhát, ahol vagy hideg vizet (esetleg limonádét), vagy reggelről maradt teját, vagy sört tudsz inni. A sör a tanárok készletét képezte.
Tikkadoztunk, kevertük a nyolcvan főre tervezett rakottkrumplihoz fővő krumplit a tábori gulyáságyúban (ekkerjoz nyilván komplett szabányleírást tud adni róla, neki írom, hogy a kisöblű volt), süt a nap, meleg van.
Nyúlok a hideg vízért, mert ugyebár nekem, abban a korban, csak az jár (jut). Erre a jó tanárember kezembe ad egy üveg jéghideg, gázüzemű hűtőben jégen tartott sört, azzal a szöveggel, hogy:
- Nem hiszem el, hogy fateroddal nem ezt iszod meccsen.
Így lettem egy évvel korábban tábori felnőtt, és fogyasztottam alkoholt - legnagyobb megelégedésemre.
